Underground vs. Overground

Hedonism and counter culture are at the same time the secret keywords of the scene 1

Egyetlen „beavatott” budapesti partilátogató sem menne el bármelyik budapesti partira – ebben a vonatkozásban markáns ízlésbeli, illetve kapcsolatok, viszonyrendszerek által meghatározott határvonalak léteznek a partivilágon belül: …ugyanakkor végső soron a kölcsönös átfedések és a tágan értelmezett parti-gyakorlatrendszer mentén a partivilág lényegében egyetlen szubkultúrát, kifelé egységesnek látszó kulturális hatalmi-szimbolikus teret jelent a nagyvárosi populáris kultúra egészén belül.2 Több elemzés zenei irányzatok alapján különíti el az overground-underground kategóriákat3, mások a droghasználatot veszik alapul, de sem előbbi, sem utóbbi nem határozza meg egyértelműen, hogy valami under- vagy overground, különösen azért, mert ezek a kategóriák egy-egy party-sorozat tekintetében folyamatosan egymásba alakulnak. Sokrétű elemzés sem határozhatja meg egyértelműen, hogy mi hova tartozik, nincsenek tiszta határok, különösen egy olyan szűk közegben, mint a budapesti partykultúra. Mindenhol minden szempont máshogy érvényesül, bár arányaikban azért láthatóak a különbségek. Viszont újra és újra kimondottan-kimondatlanul vádak érik a „másik oldalt”. A professzionalizmus köntösébe öltözött kvázi mainstream, kvázi technicista oldal azzal vádolja a kvázi undergroundot, hogy amatőr és azért nem érti a másik oldalt, ez pedig a kiüresedett pénzhajhászás vádját húzza az előbbire. Egy overground party ezzel ellentétben nem feltétlenül fullad kommercialitásba, és egy underground party nem feltétlenül veszteséges. Az underground ugyanúgy kitermeli a maga minitársadalmi struktúráit, hiszen ahol nincs pénz, ott sokszor a presztízs, a tisztelet az érték mértéke. S az overgroundban néha ugyanolyan művészi-adakozó attidűd jelenik meg, ami alapvetően az undergroundot jellemzi. Titokban azonban néha mindenki kicsit a másik oldal értékeire vágyik.

Idealizmus vs. Materializmus, avagy Babylon és Zion mítosza a partykultúrában

A Rastafarizmus hagyománya, mely egyrészt zsidó-keresztény hagyományból táplálkozik, másrészt a mainstream társadalommal való szembenállásra berendezkedett ellenkulturális közeg, izgalmas értelmezési keretet biztosít a partykultúra és a fennálló társadalmi rend viszonyának értelmezésére. Babylon, az ószövetségi hagyományból merítve, a meg-nem-értés és hatalmi harcok hierarchikus, pénzorientált ”square”4 világa [hindu kulturális hatás alatt Maya – illúziófogalommal is szokták azonosítani], míg Zion [Sion] a Babylonból való kivonulás, Istenhez való közelség, szeretet, tisztaság, demokratikus közösség szimbóluma. Ilyen kontextusban az underground világ Zion, az overground party Babylon részeként értelmeződik, de ez a fajta fogalomtársítás a valóságban közel sem ilyen egyértelmű. Azt a fajta altruizmust, ami underground partyk szervezőinek önzetlen magatartását meghatározza, bizonyos fölöslegek teszik lehetővé, legyen az idő, pénz, energia, tudás, vagy kapcsolatrendszer. A budapesti partykultúra kialakulásának zérópontján szinte az összes party egy-egy házibuli nyilvánossá vált, kiterjedt változata volt, pl. Frankhegy, Cökxpon, Cinetrip. Amikor ezek a fölöslegek időlegesen vagy véglegesen kifogynak, akkor ezek az undergound projektek válságba kerülnek. Lehet ez egyéni válság, szerepválság, közösségi konfliktus. Ilyenkor hatalmas energia szükséges egy-egy projekt folytatásához, vagy lezárásához, vagy bármilyen változtatáshoz. A pénzvilág elutasításával kapcsolatban érdekes kérdés, hogy a szóban forgó underground rendezvények, bármennyire is kis költségvetésűek, mégis is pénzbe kerülnek. Ez a pénz sokszor a bőkezű család vagy barátok befektethető tőkéje. Kérdés, hogy egy Babylon-Zion kontextusban ez miképp értelmeződhet pozitívan, hogyan lehet nagyobb „sikk” más magánember [nem szponzor, nem pályázat] pénzét költeni, s így „kimaradni Babylonból”, mint Babylonban önállóan megkeresni azt a pénzt, ami Zionra fordítható. Fiatal alkotóknál sokszor alakul ki ez az ellentmondásos helyzet, anélkül, hogy valaha is komolyan kipróbálták volna magukat „Babylonban”. S újabb ellentmondás, hogy ezzel, miközben az underground elméletben elveti a fogyasztói kultúrát, mennyire termeli azt újra. Az alábbi táblázatban kíséreltem meg összefoglalni a két kategória jellemzőit, az interjúk és a szakirodalom adta szempontrendszer és saját tapasztalataim alapján:

overunder

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Azok az alulról jövő kezdeményezések, amelyek tudatosan távol maradnak a kereskedelmi befektetőktől, mindig embert próbáló munkát és sokszor anyagi ráfordítást vállalnak egy-egy álom megvalósítására, így csak ideiglenesen létezhetnek, és technikai újításokat általában nem vonzanak, ám gondolatiságukkal, ötleteikkel, tevékenységükkel sokszor messze a koruk előtt járnak. Költséges technológiák nélkül tanulják meg kivitelezni az ötleteiket, amikben nem korlátozza őket megrendelő, idő, pénz. Sokszor kísérletező terepként működik egy-egy ilyen „szabad tér”, néha pont azoknak a technológiai ötleteléseknek, újításoknak válik a színterévé, amik később a fősodor meghatározó újító trendjeiként mutatkoznak be. Így az alkotók személyes életükbe bevonzzák azt a befektetést vagy infrastruktúrát, ami avantgarde ötleteik megvalósításához kell [pl. Dorkandkozma a kilencvenes években]. Innentől csak az a kérdés, képesek-e megtartani a szabadságot, ami mindezt lehetővé tette, azt a bizonyos kis fűszert, vagy útközben elvész valahol. Az undergound konszenzus szerint a centrális, hierarchikus struktúrák kialakulása és a szponzorok jelenléte általában értékcsökkenést, kiüresedést okoz egy party-sorozat vagy szervezőcsapat számára, s „megmérgezi” a spontán folyamatokat, felülről jövő elvárások kerülnek a rendszerbe, amik az ötletek és tevékenységek szabad áramlását gátolják, és olyanfajta sematizmus felé sodorják a jelenségeket, ami mindenki számára elfogadható, de, mint legkisebb közös nevező, nincsenek mélységei, nem alkot szubkultúrát. „Hiányzik belőle az a kis fűszer, ami megvan azokban a bulikban, mint Illegálparty, vagy Labirintus, vagy Frankhegy.”16

Érdekes összehasonlítási alap lehet az állami, kereskedelmi és közösségi médiumok jellemzőinek összevetése a partykultúra kategóriáival. Ilyen kontextusban a közösségi médium [pl. Tilos rádió] egyértelműen az underground-al azonosítható, kereskedelmi [pl. Sláger rádió] funkciót töltenek be az overground partyk, s az állami [MR] party, ha létezik ilyen, talán az államilag finanszírozott kulturális rendezvények, pl. kőszínházak, opera, film. A VJ-zés elterjedési iránya egyértelműen a közösségitől a kereskedelmin át eredeti ellenlábasához, az állami kultúrafinanszírozáshoz vezet, de ennek az informális állításnak az alátámasztása egy másik tanulmány témája lehetne. Egy másik kutatás témája lehetne az a hipotézis, hogy az underground a nagyvárosok sajátja, olyan embereké, akik „már túl vannak” a városi lét örömein, és elfordulnak tőle, bár a szimpatikus részeket, pl. az internetet magukkal viszik, míg az „overground” olyan közeg, melyben a városi létforma ideális, vágyott állapot.

The only solution for the artist of tomorrow is to go underground.”17

A fiatal, helyét kereső vizuális előadóművész számára az underground, mint szubkulturális közeg, a fentiek miatt hihetetlen vonzerővel bír. Néhány év tapasztalatával gazdagabban azonban gyakran előáll egy tudathasadásos állapot, melyben az alkotó mindkét közeg pozitív elemeit szeretné bemelni munkájába, s ezt a legritkább esetben sikerül első próbálkozásra megvalósítania. Bernáthy így ír a folyamatról, melyben a pénzvilág rosszul időzített képbe lépése negatív hatással van az alkotásra: „A vetítés tömegtermeléssé, súlyos fizikai munkává, és végül díszletté való redukálódássá alakult. A techno kommerszé vált, a stílusok összemosódtak, a 3D technika alkalmazása ebben a tömegtermelésben helyenként giccsé fajult, egyszóval előállt a „futurista csapda“, mely a zene és a vetítés
kiüresedéséhez is vezetett. […] a PPML feloszlott.18

process

1 Eva Fischer: sound:frame, Festival for Visualising Electronic Music in sound:frame festival catalogue, 2008

2 FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

3 Az underground party-szcenahoz a breakbeat, tribal, drum and bass, deeptrance, trance, dub stb. valamint goa es psy zeneket jatszo partyk tartoznak. [NAGY, 2002] in Erdesz Terezia: Az elmeny- es drogfogyasztas kulturalis mintai es trendje az underground party-kulturahoz kapcsolodo fiatalok koreben

4 AMBRUS Miklos: Vilagok hataran, Az LSD es hatasai az 1960-as evek amerikai pszichedelikus plakatműveszeteben (MOME szakdolgozat)

5 az altalam vizsgalt droggal kapcsolatos csoportmechanizmus es csoportkohezio [a „tribal feeling”, a torzsiseg erzete es szimbolikaja] ezekben a korokben volt jelen, in FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

6 A tolerancia, a szeretet, az egyuttlet, a bekesseg olyan ertekek, amelyeket szinte minden party-resztvevő magaenak vall. Ezen tulmenően a goa es psy stilusok sajatja, hogy a termeszetkozeliseg, az egyenlőseg, a tudatmodositas kulonos ertekkent jelenik meg. Habitusuk folytan a hippikkel szoktak osszevetni őket, jogosan. Eletmodjukban ők ternek el leginkabb az atlagtol es az underground partykultura atlagatol. In FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

7 A budapesti DJ-vilag a mar emlitett kettős hagyomany alapjan ket iranyzatra oszlik: az underground DJ-k legtobbszor egy masik allas jovedelmet olik szenvedelyukbe, kozottuk ritkabb a hivatasos DJ, viszont ezekben a korokben nagyobb zenei es mozgasszabadsagrol, illetve a DJ-k kozotti nagyobb osszetartasrol beszelnek. FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

8 a parti a meztelen tancolo testek, a drogok es a verbalis nemasag jelenleteben sem mondhato a kontroll alol felszabadulo primer vagyak kielegitesi terenek, ehelyett inkabb a tarsas let es az egyedullet kozti atmenet, a tudattagito drogok keltette erzekelesi relativizmus [minden csak villanas, de mindenkinek maskepp], ahol a belső kulsőve tetele [tanc] es a kulső belsőve valasa [bameszkodas] olyan kulturalis teret hoz letre, melyben a kielegules, a botrany, a bacchanalia letrejotte lehetetlen. Szamomra az első elmenyem idejen eppen az volt meglepő, hogy amennyire [tobbsegi ertelemben] „kriminalis” terulet a parti, annyira ritka benne az erőszak, a nyilt konfliktus, esetleg a rosszullet, a psziches vagy fizikai osszeomlas…. A resztvevők a villanasnak a mozdulatot, a szemelyiseget feldarabolo es a pillanathoz kotő mechanizmusa hatasara teljesseggel egyneműek, megszűnik a nemek, szerepek, szemelyisegek kulonvalasa, es a turneri ertelemben vett communitas torvenye ervenyesul [lasd Turner 1969]. in FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

9 A hazai elektronikus fesztivalokon, mint peldaul a 3as6arh1-i Illegalparty, a Frankhegy, vagy a Budavari Labirintus, a folyamat egyertelmű: a lenyeg az alkotas, az egyutt alkotas, a nyitottsag es a szabadsag, mely egyarant ervenyes az alkotokra es a kozonsegre is. A technotol a kiserleti zajzenen keresztul a pszichedelikus zeneken at vezet az ut, kozben fenyaradat utjat jarva felfelbukkannak lezerinstallaciok, kivetitett illuzio tarsitasok, fenyfesteszeti galaktikus terkepzetek, melyek egy hatalmas audiovizualis installacio elemeikent egyseget alkotva egy ter-idő fuggetlen vilagot tarnak fel. Ezt az audiovizualis installaciot a szervezők, zeneszek, vizualosok, alkoto emberek es a kozonseg, kozosseg egyuttesen formaljak, alakitjak. In Sztojanovics Andrea, TranΣ: / audiovizualis kiserletek (MKE intermedia szakdolgozat)

10 a szervezők is mint kozonseg kezdtek [Solymari beszelgetes]. Ezen tapasztalati folyamatok fő gyokeret is kepzik az esemenyeknek, mivel akar szervezőkent, akar zeneszkent vagy vizualos egyenkent vesz reszt az ember egy partyn, a szerepkore szinte folyamatosan valtozik. Egyik oraban meg zenel, a masik oraban meg kozonsegkent vesz reszt. In Sztojanovics Andrea, TranΣ: / audiovizualis kiserletek (MKE intermedia szakdolgozat), beszelgetesek

11 Zador Tamas: Frankhegyre senki sem azert ment, hogy csinalni valamit, mert penz, … mert trend, hanem azert, vagy en legalabbis biztos, hogy azert mentem oda asni a ket kezemmel, epiteni harom ejszakan keresztul fa allvanyzatot, mert az volt az eletem celja, hogy megvalositsam. Jo volt, volt egy kert, egy jatszoter, ahol rajtam kivul meg hatvan masik őrult allat ugyanazzal volt elfoglalva, hogy megepitsen valami teljesen eszement hulyeseget egy ejszakara. Es az oda erkező 2-3000 ember, akik azt sem tudjak, hogy egyik-e vagy isszak. En egyet kicsit sajnalok, soha nem voltam Frankhegyen ugy, hogy megerkezzek. In Sztojanovics Andrea, TranΣ: / audiovizualis kiserletek (MKE intermedia szakdolgozat), beszelgetesek

12 ahogy megjelenik a penzrendszer az egeszben, onnantol kezdve elveszited a szabadsagodat. [Kiraly Istvan] in In Sztojanovics Andrea, TranΣ: / audiovizualis kiserletek (MKE intermedia szakdolgozat), beszelgetesek

13 Gabor: en hiszek abban, hogy csomo embernek akkor nyilik fel a szeme, amikor szembesul egy olyan letformaval, vagy pillanattal, amit sehol mashol nem el at, csak amikor a party-n igazan elragad az a pillanat, amit goasok mashogy hivnak, dnb-sek szintugy, de mindig tudjatok van az a pillanat, amikor az ott megtortenik, resze vagy az egesznek. Neha ki tudunk pattintani egy ilyen szikrat, ami nem kelt tuzet, csak hazavisz es egy kis meleget ad.”

14 Alapelv, hogy egy olyan helyen legyen, ami nem ismert, egy olyan teruleten, ahol talan meg ut sincsen, teljes elszeparalodas a realis lettől, tehat akar a hetkoznapoktol, akar barmilyen egyeb lettől, tehat egy olyan, szinte egy szublet letrehozasa ebben a vilagban, ami azoknak az embereknek, akiket ez erdekel, akiket ez mozgat belulről, azoknak ott egy realitast hoz letre. In Sztojanovics Andrea, TranΣ: / audiovizualis kiserletek (MKE intermedia szakdolgozat), beszelgetesek

15 In FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

16 Sztojanovics Andrea, TranΣ: / audiovizualis kiserletek (MKE intermedia szakdolgozat), beszelgetesek

17 Marcel Duchamp, in Komlődi Ferenc, Panczel Gabor: A MENNYEK KAPUI (az elektronikus zene evtizedei)

18 Bernath Zsigmond: VjMűveszet >> vizualis varazslat a 3. evezredben (MIE Szakdolgozat)

Leave a Reply

Required fields are marked *