A kutatási probléma meghatározása

Szakdolgozatom fő célja, hogy összefoglaljam és az általam készített interjúkkal, valamint saját meglátásaimmal egészítsem ki a VJ kultúra magyarországi rejtőzködő, láthatatlan történetét és nemzetközi elméletét. További célom, hogy a számára táptalajként szolgáló underground partykultúra alapvetéseit, és a VJ+party viszonyt körüljárjam, illetve hogy elemezzem a VJ-kultúra multimediális és intermediális területekre való kiáramlását.

A VJ-kultúráról való beszéd és írás alapvető jellemzője, hogy a legtöbb kulcsfogalomra nincsenek magyar szavaink. Ez fontossá teszi néhány alapfogalom meghatározását, legalábbis ennek a dolgozatnak az erejéig: VJ: eredetileg visual jockey1, mára inkább a visual performance artist a VJ rövidítés feloldása [Megkülönböztetendő a szintén VJ-nek keresztelt, videoklipek felvezetését végző MusicTV-bemondótól.]: „video performance artist who creates live visuals, in parallel with a disk jockey.”1 Nagyjából a VJ-t magyarul az alábbival határozhatjuk meg: elektronikus zenei partyn projektorral/monitorokkal/ledfallal/stb. kivetített/prezentált, élőben zenére kevert mozgókép szerzője. A VJ-k munkája a partyk vizuális világának kialakításában alapvető, meghatározó szerepű. A VJ kultúra a party-vetítéssel foglalkozó alkotók közötti, tehát VJ-VJ, és a VJ-nemVJ párbeszédet jelenti. Utóbbiban a nemVJ lehet egy másik alkotó, aki szakmailag járul hozzá egy-egy projekthez, fejlesztéshez, lehet szervező, tanulni vágyó vagy egyszerűen érdeklődő. A VJ kultúra VJ-k találkozása, közös műhelymunkája, workshopok, a szcéna kifelé és befelé való tudatosulásának, önmagára ébredésének alapvetése.
DJ 2: zenéket válogat, kever és játszik le közönség előtt, jelen dolgozatban a DJ fogalma azokra a szelektorokra vonatkozik, akik partykon élőben kevernek. „A DJ a partivilág kialakulásával párhuzamosan kifejlődött újfajta előadó-specialista szerep, félúton a zenész-művész, a pap, a technikus, a szakember és a vállalkozó között.”2

2 Party: jelen dolgozatban a Magyarországon a rendszerváltás után megjelent, a kilencvenes évek közepén-végén tetőző tömegeket vonzó elektronikus zenei partyk, klubokban, fesztiválokon; a partykultúra ezeknek az eseményeknek az egymásból való kifejlődése, a résztvevők tapasztalat- és ismerethálózata. A partykat [vagy egy-egy party helyszíneit] ma zenei világuk alapján különböztetik meg, ilyen elektronikus irányzatok pl. a techno, house, a breakbeat, drum and bass, trance, dub, goa, psy, stb. Az ezredfordulóval eltűnt fogalmak az acid és a rave, amelyek inkább egy-egy party rituális, érzelmi, vagy pszichedelikus irányvonalát jellemzik.3 Nem célom elmélyedni a budapesti, magyarországi partykultúra vagy a nemzetközi partykultúra, techno-történet általános elemzésében, közös nevezők és stílusbeli különbségek, szubkultúrák vizsgálatában. Csupán érintőlegesen említem azt, ami elengedhetetlen a téma megértéséhez.

A/V: audio-visual, vagy audio-video rövidítése Dolgozatomban a legtöbb idegen nyelvű idézetet magyarul közlöm, mely fordítások, magyar kiadás hiányában, saját fordításaim, s a pontosság érdekében az eredeti idézeteket lábjegyzetben mellékelem. Ahol a tömörség igénye az eredeti fordítás rövidítését kívánta meg, idézőjel nélkül dőlt betűvel szedve közlöm a szövegeket.

1 http://en.wikipedia.org/wiki/VJ

2 FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

3 Az acidparti zommel fiatal varoslakok 8-tol 48 oran at tarto egyuttlete, mely mint intezmeny a popularis kultura nyilvanos tereit tekintve a kilencvenes evek legjellegzetesebb ujdonsaga.

FEJER Balazs: Az LSD kultusza /egy budapesti kulturalis szinpad kronikaja > A parti, Antropologiai sűrű leiras

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Leave a Reply

Required fields are marked *