PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET

4.1 Az alkalmazott módszerek ismertetése

A jó feladat emeli a rajzi szintet, a korlátozó témamegjelölés pedig csak a képességek kis részét aktivizálja (Kárpáti, 1993)1A vizuális kommunikáció összterületén belül a képzőművészet az egész integráns részét alkotja.”

A XX. század képalkotó technikái közül a tömegmédia és a képzőművészet számára kísérleti, apokrif műfajokat választottam. A technikák kísérleti jellege megjelenésük, elterjedésük időszakában részben low-budget voltukkal vívta ki a kísérletező avantgárdok figyelmét. Választásaimban tehát nem csak a vizuális nyelvi fejlesztés, hanem a megvalósíthatóság is szelekciós szempont volt a program gyakorlati kidolgozásánál. Az időkeret, az osztálylétszám és az iskola technikai lehetőségei jelen keretek között nem engedték meg bizonyos technikák programba emelését. A program részévé váló néhány technika is feszegette a megvalósíthatóság kereteit. Nagyrészt tehát olyan technikákat választottam, amik egyénileg, vagy kiscsoportban, drága technikai felszerelés nélkül megvalósíthatóak, heti 45 perces órakeretben, minimális otthoni munkával. Célom volt a diákok motiválása is, amit nem csak az aránylag szabad témaválasztással, hanem a viszonylag gyorsan látható, megosztható vizuális eredmények létrehozásával is próbáltam elérni. Csak olyan technikákat választottam, amiket alkotóként rutinosan, magabiztosan, „láthatatlanul” kezelek, hogy az órákon ne okozzanak gondot esetleges elméleti, vagy gyakorlati hiányosságaim. Popovics Lőrinc írja diákjainak tartott fotó- és videókurzusáról: „… a hagyományos rajztanítás buktatóit elkerülve sikeresebb lesz munkánk, ha a gyermekek ösztönös vonzódását, érdeklődését kihasználva feltárjuk azokat a lehetőségeket, melyeket az újabban egyre nagyobb teret hódító fotózás és videotechnika rejt magában, hiszen a valóság megismerésének, ábrázolásának olyan tárházát jelentik ezek az eszközök, amelyek kitágítják, megváltoztatják a világról alkotott képünket, és ugyanúgy lehetnek az alkotómunka eszközei, mint a rajz-, a festő-, vagy mintázóeszközök. … ez az új médium minden eddigi technikai eszköznél alkalmasabb a vizualitás új dimenzióinak feltárására, könnyű a kezelhetősége, gyorsasága és a képi megjelenítés komplexitása. … E sajátos eszközrendszer igénybevételével és alkalmazásával a rajz tanításában elkerülhetjük a hagyományos festő- és rajzeszközök korlátait, s ez a megközelítés pszichikus energiákat szabadíthat fel az alkotó gondolkodás megközelítéséhez, az elmélyültebb munkavégzéshez.” 2

A program kidolgozásánál figyelembe vettem, hogy vajon milyen pedagógiai attitűd az, ami tizenhat évesek számára a leginkább fejlesztő, facilitáló rajzórai környezetet teremt a szokásokhoz képest extrém kérdésfelvetésekkel operáló feladatok esetén. fő célom volt a gátlások felszabadítása, a műhelyszellem, az alkotó légkör megteremtése, ezért a hagyományos órafelépítés korlátait megpróbáltuk áttörni, …A műhelyszellemű foglalkozások csak oldott légkörben, a tanár-diák viszonyt mester-tanítvány kontaktussá alakítva képzelhetők el. 3 …a gyerekeknek mindig megadtam azt a lehetőséget, hogy az előre közösen kialakított témakörön belül a témát saját egyéniségükhöz igazítva ők válasszák meg, így cselekvési szabadságukkal élve szélesebb körben vizsgálták a választott témát, jobban elmélyültek, variációk sorozatát alkották.4 – írja Popovics. Tapasztalataira alapozva, dacolva a 33 fős osztálylétszámmal és a heti 45 perces időkerettel, próbáltam a tematikát egyfajta betekintés-sorozatként megfogalmazni. A négy 20 perces előadást sok vizuális anyagból és fogalmi mérföldkőből, kevés „töltelékszöveggel” építettem föl, építve a Fazekasos diákok széles érdeklődésére és intenzív figyelmére. Minden esetben iránymutatást adtam a további elmélyüléshez, anélkül, hogy azt kötelezővé tettem volna. A feladatok kidolgozásánál is figyelembe vettem Popovics tapasztalatait: Mindannyian csak azt a munkát végezzük szívesen, ami érdekes, vonzó, meghatározott célok érdekében történik, erőfeszítéseket igényel, de nem teljesíthetetlen, lehetőség nyílik az önkifejezésre, egyéni ütemben haladhatunk, de próbára teszi tudásunkat, és jut idő az egyéni elképzelések megvalósítására is. Így van ez a gyerekeknél is, akiknél a helyzethez alkalmazkodó pedagógiai módszerekkel meg kellett tartanom azt az érzést, hogy munkájuk során a megfigyelésekből kiindulva tudatosítsák a követendő irányt, de képzeletük szabadon megnyilvánulhasson, kreativitásuk kibontakozzon, a problémák a szórakozáson és az új jelenségek felfedezésén túl arra is alkalmat adjanak, hogy kifejleszthessék saját vizuális nyelvüket, s ezt be tudják illeszteni az általánosan értelmezhető, érthető vizuális kommunikáció nyelvrendszerébe.” 5 … olyan módszereket és eszközöket kell alkalmaznunk, amelyek a tanítványainkra szabottak, nem bénító, elkedvtelenítő hatásúak, hanem kreativitásra serkentenek. 6 Az órák elején elhangzó-látható prezentáló, befogadói részek célja a XX. század művészettörténetének újfajta, technikai oldalról való megközelítése, a teljesség és a kronológia igénye nélkül. A prezentációk alkotói oldalról világítanak rá egy-egy technika vagy műfaj sajátosságaira, a film- és programajánlók életszerű szituációkba helyezik azt, s az ajánlott munkákhoz kapcsolódó kritika, mint szorgalmi házi feladat, lehetőséget ad a befogadói kibontakozásra. Folyamatosan dokumentáltam a tanulókkal való közös munka eredményeit; a program megkezdése előtt és után kérdőív segítségével mértem fel a XX. századi művészettörténeti kompetenciát és attitűdöt.

A diákokat szabadon választott méretű és formátumú firkafüzet vezetésére kértem, amelyet nem csak feladatmegoldások felületének, hanem felvetések, jegyzetek, vázlatok gyűjteményének is szántam. Nagyon fontosnak tartottam tehát, hogy minden feladat kihívás, de ne megoldhatatlan kihívás legyen, s a megoldások számára maradjon kellő játéktér.a művészetek iránti nyitottság, az átélés képessége az alkotó, alakító tevékenység nem alakulhat ki érzelmi motiváció nélkül. Erre gondoltam minden óra megtervezésénél, s igyekeztem az érdektelenséget, az unalmat kikerülni.” 7 – írja Lázárné Berkecz Éva. A játék, mint módszer, a pedagógia, és azon belül a művészettel nevelés motiváló erőinek alappillére: „A játék fémjelzése a választási szabadság és az a tény, hogy senki, semmilyen körülmények között nem kényszeríti rá az embert, bár ez nem mindig különleges ismertetőjegye a játéknak. … mindazonáltal bizonyos fokú választás, valamint a tárgyak, az anyagok és a gondolatok megszokott kezelési kényszerének hiánya mindenképpen része valahogyan a játéknak. A játék itt kapcsolódik leginkább a művészethez és az alkotás egyéb formáihoz.”8

4.2 A kísérleti program tematikája: (médium- és művészettörténeti tananyag)

Bevezetés a XX. század művészettörténetébe

A XX. századra szinte ismeretlenül tekintő diákok a bevezető órán, szorgalmi kiselőadás formájában lehetőséget kaptak az időszak címszavakban való irodalmi és történelmi összefoglalására. Ezt követte a tanári előadás, melynek témája a vizuális művészetek újkori sokfélesége volt. Ezután a technikai kép közös, beszélgetésen alapuló definíciója következett: olyan álló- vagy mozgókép, amely rögzítésének vagy bemutatásának folyamatában bármilyen kémiai, mechanikus vagy digitális technikai rögzítő, sokszorosító vagy adófelszerelést használ fel, pl: camera obscura, fényképezőgép, filmfelvevő, hangfelvevő, hangosfilm, vhs, televízió, rádió, számítógép, digitális kamera, projektor, scanner, nyomtató, fénymásoló, hangszóró, mobiltelefon, stb .Ezt követte a 12 órás tematika vázlata, előre vetítve, és példákkal magyarázva a később kipróbálásra kerülő médiumokat. Az előadást filmajánló zárta. A 12 óra technikát három különböző tananyag-blokkba csoportosítottam a befogadhatóság és könnyebb érthetőség érdekében. A csoportosítás alapját nem csak a művészettörténeti kronológia, hanem a technikai sajátosságok is egyértelműen kijelölték. Így jött létre az analóg képek, reciklált képek, rugalmas képek tananyag-csoportja. Az analóg képek esetén a fő fejlesztési cél a technikai képkészítés gyökereinek megértése volt. A reciklált képek esetén a vizuális jelenségek fizikai egymássá alakíthatóságának felismerése; míg a rugalmas képek esetén a technikai, digitális képalkotás friss, instant módszereinek elsajátítása.

Analóg képek: dia, fotogram: („the medium is the message”)9

McLuhan híres mondata fémjelzi a tananyag-blokkot, visszautalva a dolgozatban fentebb részletezett Bazin-i/Benjamin-i századfordulós képfilozófiára. Az óra teljes sötétségben kezdődött, megkértem a diákokat, képzeljék el a környezetüket internet, tévé, számítógép, fényképek nélkül. Ebbe a fénytelen felütésbe érkezett a dia és a fényképezés, mint képi alapvetések. Az előadás számba vette a képrögzítés optikai és kémiai eljárásainak fejlődését, a camera obscura, a laterna magica mibenlétét, Niépce, Daguerre, Talbot és társai munkásságát, a daguerrotípia popularizálódását, a fixálás és a negatív fejlesztését, egészen a színes film, majd az első digitális fényképezőgép megjelenéséig. Ezt követte a dia sokszínű múltjának kifejtése. Ez az általában a művészet perifériáján említett médium szolgált már propaganda célokat, privát archívumokat, gyerekmesék terjesztését, élő zenei alkotások aláfestését, és látszólagos technikai zsákutca volta ellenére napjainkban is a vizuális művészetek aktív technikája. Az előadáson sok került a fényképezés kémiai mibenlétének, illetve az additív és szubtraktív fénykeverésnek magyarázatára is.

Miközben az embert mindinkább kikapcsolják belőle (az apparátusból), az apparátusok programja, ez a merev kombinációs játék egyre gazdagabb lesz elemekben; egyre gyorsabban kombinál és felülmúlja bármelyik ember képességét arra, hogy átlássa és kontrollálja a programot. Aki apparátussal áll szemben, bárki legyen is az, black box-szal áll szemben, amelyet képtelen áttekinteni. … Egyetlen kivétellel: és ez az úgynevezett experimentális fotográfus – a jelen tanulmány értelmében vett fényképész. Az ő számára ténylegesen tudatos az, hogy “kép”, “apparátus”, “program”, “információ” – ezek az alapproblémák, amelyekkel meg kell birkóznia. Valóban tudatosan fáradozik azon, hogy előre láthatatlan információkat állítson elő, azaz, valami olyasmit hozzon ki az apparátusból és tegyen át képbe, ami nem szerepel a programban. Tudja, hogy az apparátus ellen játszik. De még ő sincs tudatában gyakorlata horderejének: nem tudja, hogy általában a szabadság kérdésére az apparátusok kontextusában keresi a választ. 10

Reciklált képek: vizuális napló, kollázs, koncept fotó, xerox, képregény: („the medium is the medium”)11
Nam June Paik, a videóművészet úttörője figurázta ki a fenti módon McLuhan mondatát, a második blokk mottóját adva.
 Az előadás célja nem csak technikai fogalmak megismertetése volt. Az avantgárdok ellenkulturális törekvéseinek kiemelése,
 a képregény pop- és underground kulturális sokszínűsége, 
a privát történetek és periférikus témák művészetbe, ill. vizuális kultúrába emelése is fontos szerepet játszottak 
a fenti műfajok alakulásában. Művészettörténeti nézőpontból ismertettem a dada és a szürrealizmus1 alapfogalmait, 
és a hozzájuk kötődő kollázs műfaját. 2 Nagy meglepetésemre a legelterjedtebb középiskolai művészettörténet tankönyv 
csak ezt a két címszót (dada és szürrealizmus) tartalmazta az általam tanított műfajok és korszakjellemzők közül. 
Sem a fénykép, sem a dia, sem a film, sem a videó nem szerepeltek a modern, posztmodern és legújabb műfajok között 
az 1995-ös kiadású tankönyvben.3 

Rugalmas képek: mobiltelefon, video performance, internet: („the medium is the massage”)
A digitális technika eredményeként létrejött mesterséges képpel kapcsolatban nincs értelme az eredeti és másolat hagyományos fogalmának.

Valamennyien tagjai leszünk egy új kommunikációs térnek. E térben megváltozik a nyilvánosság szerkezete. Mindenki lehet egyben információ-adó és információ-fogadó. … Változik a demokrácia fogalma, a politikai részvétel, a hatalomgyakorlás és ellenőrzés módja. (Érdemes átgondolni, hogyan készül e nem nagyon távoli korra parlamentünk? … A számítógéppel létrehozott képek esetében új helyzet állt elő: a nézőből operátor lett. A számítógéppel való közvetlen kapcsolat jelentősége felmérhetetlen, a mesterséges nyelvekkel való írásos, szimbolikus kommunikáció helyén a szenzitív érintkezési formák variációi jelentek meg. A monitor „egere”, illetve a fényceruza nem pusztán apró játékszer csupán, hanem a digitális kép manipulálásának immár közvetlen érzéki, mozgásszervi eszköze. Először fordult elő, hogy a digitálisan felbontott – és elméletben elvont – képet a befogadó, egyelőre a virtuális valóságtól függetlenül, saját maga alakíthatja anélkül, hogy bármiféle elvont számítógépes ismerettel rendelkezne. A passzív néző helyén álló hiperaktív operátor figurája a képek új technológiai típusaival szemben kialakított társadalmi viszony metaforájaként is érthető. A képvalóságba beavatkozás olyan alapélménye a digitális képekkel együtt élő nemzedékeknek, mint amilyen a múlt század végén a fotográfia által teremtett felfedezéssorozat volt.86 –
– írja György Péter tizennégy évvel e dolgozat megírása előtt. A rugalmas képek tematikájában integránsan jelenik meg a videó (mágnesszalagos és digitális), a videóművészet, az installáció, a videó performance, a videoklip történeti és mai jelenléte, és a web2-es technikák friss, néhány éves „sikertörténete”. Kiemelten fontos, hogy ezek az élő művészeti, design és politikai, valamint közösségi stratégiák a maguk hatásos és jelentős formájában, példákkal illusztrálva jussanak el a diákokhoz.

4.3 a prezi.com, mint taneszköz

A magyar fejlesztésű prezi (16) kiváló, szerkesztő és felhasználó számára is könnyen kezelhető eszköznek bizonyult szakmai munkám során, így pedagógiai alkalmazása is kézenfekvőnek tűnt. Az online tananyag tartalmazza az órai előadások vázlatát, a teljes bemutatott képanyagot és önálló munkára alkalmas ajánlásokat. Digitális technikákban jártas „képolvasónak” percekbe telik a prezi alapelveinek elsajátítása, így nem meglepő, hogy tizenhat éves tanítványaim számára nem okozott gondot a kezelése. Az online felületek iskolai jelenléte nem új a Fazekasban, tekintve, hogy az egész intézmény elektronikus naplót használ, amely, a MOME-n alkalmazott ETR-hez hasonlóan a tanárok által szerkeszthető, és a diákokat online tájékoztatja eredményeikről és teendőikről. Az email, mint a diákok felé való tájékoztatás magas hatásfokú formája, szintén szerepet játszott a program végrehajtásában, emlékeztetők és házi feladat megoldások formájában.

4.4 a kiadott gyakorlati feladatok ismertetése, (óravázlatok a mellékletben)
Gyakorlati tevékenység nélkül nem lehetséges a művészet megértése. 
Mind a művészeti nevelést, mind pedig a művészeti oktatást lényegileg meghatározza a tanulók gyakorlati munkája 
(alkotó tevékenység, alkotás-gyakorlatok és kísérletek ). 17

Dia: készíts talált és rontott negatívokból vetíthető képet! Ügyelj a festékek különböző halmazállapotára és száradási sebességére, a kaparás-vágás mélységére, a kompozícióra, és a talált képpel való viszonyra!


Fotogram: készíts fotogramot az általad hozott tárgyak segítségével. Ügyelj a laborálás technikájára, a részidők betartására. A kompozíciónál vedd figyelembe az árnyékokat és a transzparenciát, valamint a fénytöréseket.


Vizuális napló: készíts öt egymást követő napon képi dokumentációt a napodat meghatározó hangulatról, az aznapi események vizuális elemeinek felhasználásával! Kollázs technika előnyben, de bármilyen más eszközt is használhatsz. A firkafüzetbe dolgozz!


Elektrográfia: saját igazolványképed felhasználásával (nagyítás, sokszorosítás, vágás, belerajzolás, stb) készíts önportrét fénymásoló segítségével. a végső kép fénymásolt A4 legyen. 3-szor másolhatsz!


Képregény: ábrázolj szabadon választott közmondást 4-6 képkockában, különböző anyagok, kivágott figurák felhasználásával, a képregény 3 követelményének megfelelve! A firkafüzetbe dolgozz!


Koncept fotó: válasz egy izgalmas, szürreális, vicces, stb. jelenetet az egyik lejegyzetelt álmodból, és a többiek segítségével készítsd el a kompozícióban, karakterekben ahhoz lehető leghasonlóbb fényképet! A teremben található összes tárgyat használhatod! (A firkafüzetbe való álom-jegyzetelés egy hónappal a feladat kiadásától kezdve folyamatos házi feladat volt)


Mobiltelefon: készíts 5-15 mp-es mozgóképet mobiltelefonnal egy, a teremben jelen levő vagy oda képzelt tárgy, személy, vagy állat nézőpontjából. A videóból egyértelműen derüljön ki a szubjektum kiléte! Reagálhattok egymásra, de egyik videóban sem szerepelhet mások mobilja!


Video performance: a teremben installált technikák és computer-ekre előkészített, reklámokból kivágott snittek segítségével élőben vágj össze egy új reklámot!

 

4.5 a feladatmegoldásokhoz biztosított háttérmunkálatokról

A dia-feladathoz saját diakereteket, gyűjtött negatívokat és selejt diafilmeket, üveg- és vízfestéket, illetve a szertárban fellelhető és a diákok által hozott festő, vágó eszközöket használtuk. A kész munkák prezentációjához kiválónak bizonyultak a rajz szertárban porosodó diavetítők. A fotogram feladathoz az iskola kisebbik rajztermét építettem át fotólabornak: a hét ablak elsötétítése után saját laborfelszerelésemet (tálak, nagyítógép, vegyszerek) installáltam a terembe. A vizuális naplók és a képregények a diákok által minden órára hozott multifunkcionális firkafüzetbe készültek. A hozzájuk szükséges kollázsalapanyagokat a diákok önálló gyűjtésein kívül a rajz szertár és saját gyűjtéseim biztosították. Garamvölgyi tanár úr közbenjárásával az iskola gazdasági irodájának köszönhetően tettünk szert fénymásológépre 2×45 perc erejéig. A belépő kérdőív eredményeit összesítve magabiztosan kérhettem a diákoktól, hogy a fotós órára otthonról hozzanak digitális gépet, hiszen azzal való ellátottságuk háztartásonként 100% volt. Az álomjegyzetek is a firkafüzetbe kerültek. Kamerás mobiltelefonnal több, mint az osztály fele rendelkezik, így ez sem okozott komolyabb szervezési kihívást. A záró, video performance órához a LOOPÉ kollektíva felszerelését használtuk, melynek tagja vagyok. A program nem jöhetett volna létre az iskola és Garamvölgyi tanár úr elkötelezett és megtisztelő támogatása nélkül.


1Kárpáti Andrea: a kamaszok vizuális nyelve, Akadémiai Kiadó, 1997, Budapest

2POPOVICS LŐRINC: Fény- fényképzés- fényképezés in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

3POPOVICS LŐRINC: Fény- fényképzés- fényképezés in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

4POPOVICS LŐRINC: Fény- fényképzés- fényképezés in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

5POPOVICS LŐRINC: Fény- fényképzés- fényképezés in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

6POPOVICS LŐRINC: Fény- fényképzés- fényképezés in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

7LÁZÁRNÉ BERKECZ ÉVA: A foto és video tanításának lehetőségei felső tagozaton, in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

8Susanna Millar: Játékpszichológia, Maecenas, 1997, 18. o

9McLuhan, M. (1964). Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw-Hill.

10FLUSSER: A fotográfia filozófiája

11Nam June Paik: The Medium is the Medium, first work broadcast by WGBH, a video collage that raised questions about who is in control of the viewing experience. http://www.paikstudios.com

12 Szürrealizmus címszó: előzménye: metafizikus festészet, valóság fölötti valóság , pszichikai automatizmus, fantázia, irrealitás, tudattalan, álom, őrület, hallucinációk, szabad asszociáció, technikai-tartalmi-formai forradalom, rousseau, chirico, dali, ernst, chagall, miro, klee, st In SZABÓ ATTILA: Művészettörténet vázlatokban, FPI, 2005

13 A világháború utáni kilátástalan helyzetben a dadaisták erkölcsi, politikai és esztétikai téren is egyaránt tagadtak minden örök elvet, szabályos rendet, logikus értelmet. A dadaizmus nem annyira irodalmi-művészeti irányzat, mint inkább lelki magatartás, a dogmaellenesség szélsőséges állásfoglalása. Képviselőik határozott cselekvéssé kívánták átalakítani a művésetet, az élet szerves részévé tenni. Elvetve a múltat, nem bíztak a jövőben, és csak a jelenben való gátlástalan cselekvés jogosultságát hirdették. A mozgalom a szürrealizmus előzményének tekinthető. … fontos szerepet kap a neodada- és a pop-art mozgalomban.; Collage, fotómontázs, Duchamp, Picabia, Ernst, stb. In SZABÓ ATTILA: Művészettörténet vázlatokban, FPI, 2005

14 SZABÓ ATTILA: Művészettörténet vázlatokban, FPI, 2005

15 György Péter: Szép új világkép, p 336 in in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

16 Adam Somlai-Fischer is an architect and has been working with zooming presentations since 2001. Back then, he was coding each presentation by hand but it allowed him to show a floor plan (big picture) and individual rooms (details). Adam became an internationally desired speaker and as more people saw his zooming presentations they wanted to create their own. In 2007, Adam met Peter Halacsy who was one of these people. Peter convinced Adam to work on an editor so that anyone could make zooming presentations. After creating a prototype they convinced Peter Arvai to become the CEO of Prezi — to help them build a product and a company. Prezi was launched in April 2009 from Budapest, leading to an investment from TED Conferences and Sunstone Capital. The San Francisco office was established in November 2009 and the company has been cash flow positive since 2010. forrás: prezi.com

17 MÖLLER: Művészeti oktatás és vizuális kommunikáció – hét munkatézis egy új tantárgy koncepciójához in Bevezetés a “Vizuális kommunikáció” tanításához. Szöveggyűjtemény, szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

1 

Szürrealizmus címszó: előzménye: metafizikus festészet, valóság fölötti valóság , pszichikai automatizmus, fantázia, irrealitás, tudattalan, álom, őrület, hallucinációk, szabad asszociáció, technikai-tartalmi-formai forradalom, rousseau, chirico, dali, ernst, chagall, miro, klee, st In SZABÓ ATTILA: Művészettörténet vázlatokban, FPI, 2005

2 

A világháború utáni kilátástalan helyzetben a dadaisták erkölcsi, politikai és esztétikai téren is egyaránt tagadtak minden örök elvet, szabályos rendet, logikus értelmet. A dadaizmus nem annyira irodalmi-művészeti irányzat, mint inkább lelki magatartás, a dogmaellenesség szélsőséges állásfoglalása. Képviselőik határozott cselekvéssé kívánták átalakítani a művésetet, az élet szerves részévé tenni. Elvetve a múltat, nem bíztak a jövőben, és csak a jelenben való gátlástalan cselekvés jogosultságát hirdették. A mozgalom a szürrealizmus előzményének tekinthető. … fontos szerepet kap a neodada- és a pop-art mozgalomban.; Collage, fotómontázs, Duchamp, Picabia, Ernst, stb. In SZABÓ ATTILA: Művészettörténet vázlatokban, FPI, 2005

3

SZABÓ ATTILA: Művészettörténet vázlatokban, FPI, 2005

Leave a Reply

Required fields are marked *