Bevezető

1.1 A téma bemutatása

2010-ben végeztem a MOME videó szakán, három másik egyetem (ESBAM Marseille, ALU Zagreb, ELTE film) érintésével. Autonóm és alkalmazott installációk, mozgóképek és performance-ok tervezőjeként munkáimat az állandó kérdezés, kísérletezés és határátlépés jellemzi. Szerteágazó, hibrid képzettségemből eredően alkotói, és tanári gyakorlatomban is próbálok sokszínű, aktuális tematikákkal dolgozni, műfajok határán, intermediális látásmódot alkalmazva. Fontosnak tartom aktuális, friss tematikák beemelését a középiskolai oktatásba, valamint az alkotás általi aktív, felelős, döntésképes felnőtt létre való felkészítést. Tanárjelöltként kíváncsi vagyok, mi foglalkoztatja a tanítványaimat, milyen közegben mozognak otthonosan, milyen alkotási és vizuális stratégiákat alkalmaznak, milyen témákra nyitottak. Tanítási gyakorlatom második, gimnáziumi részét a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban végeztem, ahol nagyon jó hangulatú szakmai munkaközösség fogadott. Az összes általam megtekintett bemutató órán az általunk tanult elmélethez és az aktuális szemléletű NAThoz képest konzervatív tematikák megvalósulását láttam. Ez természetesen lehet véletlen, de rögtön elhatároztam, tanítási gyakorlatom programjának egyfajta hiánypótló szerepet kell betöltenie, és a lehető legtöményebb látókörtágítással és eszközkísérletekkel kell operáljon. Az előbbiekből egyenesen következik az általam tartott órák tematikája. Az első félévben a Fazekas 10.b osztályát választottam a gimnáziumi gyakorlathoz, témánk a videojátékok elmélete és tervezése volt. Célom volt a számítógépes játékok használatára és létére való reflektív nézőpont kialakítása, a tervezés fázisainak, valamint a pixel art-nak, mint technikának megismerése és kipróbálása. A tanítási gyakorlat második felének programját jelen munka dolgozza fel. Tanári gyakorlatomban 20. századi kísérleti képalkotó technikák használatának alapjait próbáltam átadni a tanulóknak, a teljesség igénye nélkül. Szakdolgozatom ennek a folyamatnak a tervezését, tapasztalatait és tanulságait követi végig. A program rajzórai keretek között, a Fazekas Gyakorlógimnázium 10.b osztályának részvételével a dolgozat leadásának időpontjában is zajlik. 

A feladatsor komplex fejlesztési célokat tűz maga elé. Olyan XX. századi ipar- és képzőművészeti múlttal rendelkező médiumok használatának kísérleteiből áll a pedagógiai program, amelyek mind a rajz- vizuális kultúra, mind a mozgókép- és médiaismeret oktatás perifériájáról kiszorulnak, ám a rajz- és vizuális kultúra tematikájának és feladatainak elméletben megalapozott, de gyakorlatban sokszor lemaradó aktualizálása tantervbe való beemelésük nélkül nem történhet meg. A feladatsor nem csak az avantgárd, posztmodern és kortárs művészet alapfogalmainak megismerését és a technikai kísérletezést tűzi ki céljául, hanem azt is, hogy segítségével a középiskolások alkotói szemlélete rugalmasan, naprakészen és probléma-centrikusan fejlődhessen. Programom sem mozgóképmédiaismeret, sem rajz tematikába nem illeszthető maradéktalanul, inkább a kettőnek lényeges és releváns metszetét próbálja adni. 

1.2 Személyes motiváció, a hospitálás élményei
A rajz- és vizuális kultúra órák gyakorlata színvonalasan és jól tanítja és gyakoroltatja a szabadkézi, beállítás vagy minta alapján való rajzolást, de a vizuális kifejezésnek ez csak egy formája- a kortárs művészet és vizuális kultúra gyakorlatában nézve egy nagyon fontos, de távolról sem egyeduralkodó formája. Ezért tervezőként és leendő tanárként is nagyon fontosnak tartom a középiskolás tanulók vizuális írástudásának, eszközhasználati látókörének a mostanihoz képest radikális tágítását. Az egész féléven át tartó program erre tesz kísérletet, célja a technikai képalkotás vizuális nyelvének fejlesztése. A program átfogó célja, hogy a tanulók számára a vizuális kifejezés terjedjen ki a technikai képalkotás ujjgyakorlat szerű, valóban kreatív, nem csak szabályrendszerek betartására alapuló, szabad, improvizatív használatára, ami az eszközök és a vizuális kifejezés új lehetőségeit tárja a diákok elé. Nem utolsósorban a program célja az is, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a XX. század inspiráló és aktuális művészettörténete iránt, illetve, hogy megtanuljanak autonóm, önreflektív módon dolgozni egy-egy feladaton. A program, elméleti alapozással és gyakorlati feladatokkal, időrendben vizsgálja a művészettörténet útját a szabadkézi
rajztól az intermediális gondolkodásmódig: Fotó, fotogram, dia, xerox, képregény, koncept fotó, vizuális napló, kollázs, video performance, mobiltelefonnal készített videó, Internet: blogok, public activism, web2.

Leave a Reply

Required fields are marked *